Mythos, ahol legendák születnek
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Időmondó
Télelő
Időkép
Aranyfényű hajnalok. Ködtengerbe merülő alkonyok. S minden színpompás világ kibontakozik lassan, ahogy búcsúzik a tikkasztó meleg. Az élet egyszerre gyorsul fel és lassul le a szigeten, alkalmazkodva az év utolsó terméseihez. A tenger. A tenger dúl és fúl, akárcsak egy sértődött szerető. Szokatlan ez időtájt, hogy ezerarcú szörnyeteggé váljék.
hírek
Hírmondó

Írta: Szerkesztők
Frissítve:-
***
NE,
... írj más nevével!
... káromkodj!
Reklámhoz pedig, használd az URL-t!



Információk
Télelő
Gondolat
Gyönyörű és megszégyenítő dolog az ember életét mint egészet szemlélni: a műalkotás kész, a forma kerek. Egy ember elindul a Nagy Utazásra, de történetét itt hagyja mások tudatában.
Brian W. Aldiss


j
Itt vannak
Ki van itt?
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs

[ View the whole list ]


A legtöbb felhasználó (28 fő) Vas. Júl. 22, 2012 3:13 pm-kor volt itt.

Ryen Alor Marsesyl - A Mágus Kereskedő

Go down

Ryen Alor Marsesyl - A Mágus Kereskedő Empty Ryen Alor Marsesyl - A Mágus Kereskedő

Témanyitás by Ryen Vas. Okt. 27, 2013 12:23 am

Ryen Alor Marsesyl
Idézőmágus

egyéb megszólítás: Az Alkudozó (átlagosan közismert), A Fantom Marsesyl, Alenor (Rögtönzött álnév)
Nem: férfi
Születési hely: Kalerián
Életkor: 198
Kaszt: Nemes, Kereskedő, Üzletember
______
Jellemző vonások: Ha nemesként járja az utat, akkor a pórnépre ügyet sem vesz, míg üzletfeleknél olykor nyájas, máskor határozott, parancsoló. Egoista és önző, legfeljebb aktuális kedvencével foglalkozik kicsit magán kívül. Szeret beszélni és a szavak áradatával meggyőzni, mégis átgondoltan cselekszik, felmérve mivel mit válthat ki a környezetében. Higgadt személyiségű, s taktikusan tervező alak, akivel jobb nem újat húzni. Mert, ha most nem is, később biztosan megbánja az aki másként tett...

Mottó: „Jobb holnap két erszény arany a kezemben, mint ha csak ma kapnék egyet…”

Mindig:
- Keresi a számára legjobb lehetőséget, legyen szó életről, vagy csak a fogadó szobáról.
- Arra hajt, hogy az irányítás ne csússzon ki a kezei közül.
- Kényelem, elegancia, tartás. Ezek nélkül csupán egy átlagos polgárnak hinnék, s nem fogadnák el feljebbvalóságát.
- Egoista marad, bármi történjék. Ha muszáj elfogad mást főnöknek, amíg helyzet és kedve úgy kívánja.

Soha:
- Nem fog mocsokban fetrengeni önszántából.
- Még ha elnézést is kér, tévedését ritkán vallja be.
- Nem tagadja, hogy ő más úton jár, mint családja. Valamint ezáltal azt sem, hogy lehet nem a legbecsületesebb ember…

Titok:
- Mindig is igazi elismerésre vágyott, mely nem származásából, s nem is veleszületett képességéből fakad. Ezért vált kereskedővé, hogy megmutassa magának és mindenkinek, hogy képes világot formáló egyénné válni…
- Habár nagyképű, fellengzős és magabiztos külsejét ismerik, mégis néha látszik törődőbb oldala és ezt nagyon is próbálja eltitkolni…
- Mágus, egy azok közül, kinek mivoltát titkolni kell, különben pályafutása romokba dőlhet.
Félelem:
- Habár hatalma van, mégis egyedül kell csinálnia mindent. Lehet pont az előbbi miatt. Pont ezért fél attól, hogy magányosan kell életét leélnie. Ezért általában egy-egy aktuálisan kedvenc szolgával utazik, cselekszik.
- Rendkívül tart tőle, hogy megismerik gyengédebb oldalát, mert apja tanítása szerint a kedvesség, olyan, mint a pénz. „Ha sokat osztogatsz belőle, mindenki meggazdagszik, míg te elszegényedsz…”
- Egy mágus, aki képes gondolatával mások számára csodát tenni. Mégis apró cseppje csupán a nagyvilág hatalmasságainak. Fél a számára idegen, vagy nála erősebb/befolyásosabb lényektől…
______

Kinézet:
Napbarnított bőrű, könnyebben edzett izomzatú, magasnak (~180cm) mondható, egészen jóképű fiatalember. Hosszú egyenes szálú barna hajjal rendelkezik, mely lapockáig ér. Élénk világoszöld szeme valamint lefegyverző mosolya könnyen rabul ejthet bárkit…
Ismertető jegy:
Arany ékszerei, drága ruházata; jobb kezének gyűrűsujján nemesi pecsétgyűrű; bal lábfejétől combig felfutó tetoválás (~nonfiguratív~)
Felszerelés:
(Nem részletezném, csak azt, amit magánál hord átlagosságban)
- Ékszerei, pénze, családi gyűrűje  
______
Természetfeletti: Mágiahasználat: Idéző
Tehetség: Szemfényvesztés, Illúziók, Érzékbefolyásolás
szint: 4
______
Ismeretek:
Alap ismeret: (írás és olvasás)
- szint: 5
Nyelvek:
- szint: 5
Tájékozódás/Helyismeret:
- szint: 4 (Világi, valamint kereskedelmi téren)
Harc:
- szint: 1
Fegyverforgatás:
- szint: 3 (Tőrkard, Hárítótőr)
Kereskedelmi jártasság:
- szint: 5
Hamisítás:
- szint: 4 (Okirat, Pénz)
Értékbecslés:
- szint: 5
Átlagos világi tudás:
- szint: 2
______

Ryen Alor Marsesyl története
Értelmetlen a világ. Azok, akik különlegesek, elnyomásban élnek ott, ahol annak számítanak. Máshol azok, akik átlagosak kirínak a tömegből és ott ellenszenvesek velük. Miért van az, hogy ösztönös ellenségeskedés van minden élőlény között az ismeretlen irányában? Én is egy vagyok azok közül, aki különleges a környezetében. De ahogy mindenki más is, egy vagyok az átlagosak közül is. Mit eredményez ez? Azt, hogy egyik helyen sem élhetek kimagaslóan, legalábbis kezdésből. Ezért vagyok itt, utam jelenlegei célállomásánál, holott még oly sokáig mehetnék…

Nemesi családba születtem második fiúgyermekként, így igazi hatalmat nem én kaptam volna a kezembe sohase. Egy máguscsaládba születtem, ahol különlegességem nem volt egyedi. Vagyis csak egy voltam a többi között. Ezek után ki ne akarnak saját sikereket és eredményeket elérni?! Velem is ez történt…
Nagybátyám és édesanyám legjobb tudásuk szerint adták át nekem a mágia és a világ tudományait, s számos neves mester is oktat a kardvívástól az úszásig mindenre. Minden élőlény születésétől kezdve csak tanul egészen életének utolsó másodpercéig. Pont ezért nem meglepő, hogy szomjaztam a tudásra, s mikor elértem egy akkor elegendőnek hit szintet, megpróbáltam repülni. Csúfos kudarccal végződött, eltörött a szárnyam, azaz a becsvágyam. De egyszer minden seb begyógyul, így volt ez is. Bátyám nézeteit magaménak nem vallottam, így családi fészkemet elhagyva új távlatok felé néztem…

Így kezdtem el saját fészket építeni. Szép lassan megtanultam a világnak van árnyékosabb oldala is, mellyel eddig legfeljebb csak riogattak. „De hát ki az igazán bátor és erős? Nem az, aki képes szembenézni a veszéllyel. Hanem az, aki képes uralni azt.” Apám tanítása ez is, mint oly sok bölcsesség melyet írásban hátrahagyott…

Ahogy új saját területemet kialakítottam, elkezdtem kitárni rég nem mozgatott szárnyaimat, s tudásom legjavát felhasználva elértem, hogy valóban számítsak. Névtől, családtól, különlegességektől függetlenül. Ezért végre elmondhatom, hogy valóban Én tettem magam érdekében. A fogadó ötlet eredetileg egy menedékhely elképzelésből indult, melyben találkákat lehetett volna szervezni az újonnan megalakult Klánnak, melynek irányítása a kezemben van. Természetesen nem véletlen menedékhelyként gondoltam rá, mert nem a legbecsületesebb utakat járom. Az oka egyszerű: Bárki tud a fényben járni, s onnan fintorogva kinézni a sötétségbe. De kevesen tudnak a sötétségből visszamosolyogni vágyakozás nélkül…

Bizonyára az egész elmélkedésemet fel sem fogod, hiszen nem érezted még, milyen az, amikor vágysz a hatalomra, de mégse csábít, ha más kezéből kapod. Pontosan ez az oka annak, amiért sosem lehetsz több csupán egyszerű üzlettárs, már megbocsáss…

A kereskedelem számomra olyan, mint egy izgalmas játéktábla. Rengeteg fajta bábú mozog rajta, melyekből számosat nem én mozgatok. Egyes bábuk erősebb, mások gyengébbek. A játék célja is változó, hol nyerni akarsz valamit, hol csupán úgy tenni, mintha vesztenél. Hogy mi a játék tétje? Egyértelmű; minden. Az, amit szeretsz, s az, amit féltesz, az, amire vágysz, s amiről csak álmodsz, elveszted a jövőd, vagy elveszted a múltad. Egy biztos, mindig a jelenben játszol, de az álmodott jövődhöz vezető szelvényt nyerheted meg. Viszont minden, amit eddig mondtam egy gördülékeny nem kimondott játékszabályon alapszik. Ahhoz, hogy ezt megértsd, rá kell jönnöd, hogy igazából te sem a székből ülve játszol, hanem csupán egy vagy a táblán, mely magát a világot jelképezi. Valamit sejtesz már? Nem? Sebaj, beszéljünk valami másról. Kérsz teát?

Igen, sajnos drága Olysia, meghalt, tüdőbaj vitte el szegényt. Pedig igazán megkedveltem. Habár a reggeli teámat mindig túlságosan forrón szolgálta fel mégis egészen beletanult a dolgok rendjébe. Sajnos a halálnak csak az istenek parancsolhatnak. Aki másként látja az csak magát áltatja. Na mindegy szerintem, ha befejeztem a következő üzletkötésemet, akkor elmegyek a rabszolgapiacra új után nézni. Természetesen a szokásos elvárásokat figyelembe véve szóval ne is javasold nekem a férfinak titulált agyatlan izomkupacokat, se a nyájas beteges hajlamú barmokat. Nekem egy leány kell, az tudni fogja mi az engedelmesség és tisztelet. Ugyan, ne gondolj semmi úrhoz nem méltóra, egy szolga az nem lehet több egyszerű lénynél, azok pedig átlagosak, amik senkit nem érdekelnek igazán…

Meséljek magamról? Minek? Rendben, teljesítem kívánságod, mert látom csillogó szemedben, hogy nincs más vágyad, így válaszolok néhány kérdésedre…

Szeretem a hatalmat, s a vele járó aranyat. Mégsem ez az álmom, mert igazán a világot kívánom. Kicsiben játszhatok csak, mert kezdéskor mindenki ott van. Viszont megvan egy előnyöm, ami az átlagosaknak nincs. Nem tudod mi az? Pedig most mondtam ki. Az, hogy különleges vagyok. Számomra a világ még sok meglepetést tartogat, s én is készülök ezzel másoknak. Ez is egy alapvető eleme a létezésnek és a világ rendjének…

Igen, kedvelem a művészetet, s habár magam ritkán hódolok neki, ha mégis, néha verseket készítek, melyeket magamnak szépítek. Szeretem a reggeli teák ízét, s a tenger felől érkező lágy, kicsit sós szellőt. Sokszor volt már, hogy pihenőnapjaimat a csodás függőkertekben töltöttem, hiszen oly lenyűgözőek az ottani növények. Talán egyszer megmutatom neked is…

Hogy mi leghűbb vágyam? Magam sem tudom, de az biztos, hogy már küzdenék érte. Én megszerzem, amit akarok. Előbb vagy utóbb, az idő mellettem áll…
Szerelem? Ugyan ne nevettess, az csak a vágyakozó bolondok saját maguknak megmagyarázott érzete, hiszen szinte mindenki vágyik mások törődésére, pont erre alapul eme hamis érzés is…

Ugyan, ez nem azt jelenti, hogy kerülöm a hölgyek társaságát. Hiszen most is itt vagyok a vörös-lámpás negyedben, veled, s tapasztalhattad, hogy nem csak beszélni tudok…

Na indulnom kell, vár a világ, el kell mennem még keresni egy új szolgálót is. Amit meséltem neked titok, de igazából semmire nem jutnál, vele bárkinek is mondod el.
Ég veled Rosallie, majd jövök még máskor is!


A hozzászólást Fea összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Okt. 29, 2013 7:26 am-kor. (Reason for editing : Fea)
Ryen
Ryen
Idézőmágus

Mottó : „Jobb holnap két erszény arany a kezemben, mint ha csak ma kapnék egyet…”

Hol? : Írisz sziget; Samír; Fellegváros

Ismertető jegy : Arany ékszerei, drága ruházata; jobb kezének gyűrűsujján nemesi pecsétgyűrű; bal lábfejétől combig felfutó tetoválás (~nonfiguratív~)
Kaszt : Nemes/Kereskedő/Mágus; Igéző
: Kincskeresők Szövetsége


Vissza az elejére Go down

Vissza az elejére


 
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.