Mythos, ahol legendák születnek
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Időmondó
Télelő
Időkép
Aranyfényű hajnalok. Ködtengerbe merülő alkonyok. S minden színpompás világ kibontakozik lassan, ahogy búcsúzik a tikkasztó meleg. Az élet egyszerre gyorsul fel és lassul le a szigeten, alkalmazkodva az év utolsó terméseihez. A tenger. A tenger dúl és fúl, akárcsak egy sértődött szerető. Szokatlan ez időtájt, hogy ezerarcú szörnyeteggé váljék.
hírek
Hírmondó

Írta: Szerkesztők
Frissítve:-
***
NE,
... írj más nevével!
... káromkodj!
Reklámhoz pedig, használd az URL-t!



Információk
Télelő
Gondolat
Gyönyörű és megszégyenítő dolog az ember életét mint egészet szemlélni: a műalkotás kész, a forma kerek. Egy ember elindul a Nagy Utazásra, de történetét itt hagyja mások tudatában.
Brian W. Aldiss


j
Itt vannak
Ki van itt?
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs

[ View the whole list ]


A legtöbb felhasználó (28 fő) Vas. Júl. 22, 2012 3:13 pm-kor volt itt.

Tanuljunk együtt

3 posters

Go down

Tanuljunk együtt Empty Tanuljunk együtt

Témanyitás by Hét Hold Csüt. Nov. 01, 2012 1:28 pm

    El lehet mondani, hogy hogyan is lehet egy hozzászólást (hsz-t, reag-ot) megírni, de jobb az elméletet gyakorlatban fejleszteni.

    Itt a már megírt karaktereddel, vagy éppen egy ötleteddel beugorhatsz, megírhatsz egy mozzanatot és egy szerkesztő válaszol neked, amire te is, míg ki nem kerekedik belőle valami.
Hét Hold
Hét Hold
Főszerkesztő

Mottó : ne feledd, a Hold kerek

Hol? : Nappal a fényben megbújva. Éjjel a lopott fényben tündökölve.

Ismertető jegy : Éjsötétben reppenő szárnyak. Vérmezőt idéző időtlen pillantás. Sápadt orca, ében hajzuhatag és a tekintet melyben évmilliók csillagpora kavarog.
Kaszt : Világteremtő: Álomkeltő-Holtkísérő
: Mítikusok


Vissza az elejére Go down

Tanuljunk együtt Empty Re: Tanuljunk együtt

Témanyitás by Vendég Pént. Nov. 02, 2012 3:44 pm

***Akkor tanuljunk együtt***
*Zord idő kerekedett a fáknak a lombjait a szél csak úgy tépázta a recsegő hangok semmi jót nem ígértek a közeledőnek. Hamarosan az eső is neki állt zuhogni s abba sem hagyta. Mintha csak dézsából öntenék a ballagók fejére. Egy fa megadva magát a földnek csapódott gyökerei elváltak a földtől s búskomoran feküdt ott az úton. Alig pár méterre a kidőlt fától fény világított. Fák közötti tisztáska volt az rajta egy szegényesen kinéző fa épület. Nehezen nyögte meg a vihart s néhol már a tetőzsindely sem állta meg a helyét s elhagyva azt repült tova a szélben. Az ablakon keresztűl hatolt ki az az aprócska fény ami reményt nyújthatott az utazónak ebben az időben. Mint egy aprócska mézesmadzag.
Az ajtón belépve egy asztal fogadta az idegent amin több tányér is volt. A tűz felett rotyogó lábos volt. S itt ott a zsindelyek helye alatt egy kis vödröcske volt amibe a víz szépen lassan csordogált. Egyenletesen mintha csak kimérné a fejadagot. A tűzhelytől kicsit balra egy terebélyesebb kis karosszék állt háttal az érkezőnek. Két széllén valami felismerhetetlen lógott ki. Pipafüst szállt felfelé a levegőben kör alakokban furcsa szagot árasztva magából. S az étel kellemes illatával kavarodva furcsa egyveleget alkotott. A füst ráérősen szállt felfelé majd alig egy méterrel a pipázó fölött megtört a kör s semmivé lett.
Az asztal közepén egy kis doboz volt minek oldalán egy tekerhető fogantyú volt. Ott állt középen a tányérok között. Elveszetten kilógva a tömegből. Minden tányér mellett evöezköz volt hat személynek terítve.
-Ez a nap... Remélem mihamarább vége lesz... Utálom ezt az időt elnyomja a jókedvem s még a tréfákat se kívánom ilyenkor....
Anonymous
Vendég
Vendég


Vissza az elejére Go down

Tanuljunk együtt Empty Re: Tanuljunk együtt

Témanyitás by Amion Pént. Nov. 02, 2012 7:00 pm

//figyelj a szóismétlésre! a legkönnyebben elkerülhető hiba, elég egy átolvasás//

A viharban minden és mindenki igyekezett elrejtőzni a szél és a szinte jeges, ömlő eső elől- az állatok meghúzták magukat vackukon, az emberek otthonaikban. Mégis akadt, aki ebben az ítéletidőben is odakint volt, hiszen mi mást tehet egy vándor, akinek párnája az útszéli kő és sátra a kék ég? Egy ázott, bizonytalan körvonalú, szürke alak próbált átvágni az erdőn, időnként megállva és tanácstalanul nézve körbe. A szüntelen köpenyén dobogó hangoktól szinte süketnek érezte magát, semmi egyebet sem hallott, cipője elnehezült a ráragadt sártól és az utazóköpeny sem védte már sokáig ruháit a teljesen átázástól. Most ismét megállt és körbekémlelt, valahonnan a csuklya alól egy pillanatra elővillant egy világos szempár, hogy az alig fény felé forduljon. Talán egy percig gondolkodott, a viskót méregetve, mielőtt elindult volna felé- szüksége volt némi tetőre a feje felé, legalább hajnalig, amíg átvonulnak a felhők.
Az ajtóhoz érve bezörgetett, választ várva, s mintha motyogást hallott volna, de bebocsáttatást nem kapott.*
- Kérem, szánják meg a kósza vándort, kit sorsa erre vetett, ha csak az éjjelre is!-*Zörgetett újra, hangosabban. Odabentről meleg étel és pipafüst illata érződött, s nem bánta volna, ha enni is kap, de beéri azzal, ha megszárítkozhat a tűznél és lefekhet a sarokba. Fázósan toporgott, s mert az eresz szinte semmi védelmet nem adott, tovább ázott, de nem mert harmadszor is bekopogni, szolgálatait ajánlva- vándorzenész volt, históriás énekek, regék, legendák, hírek tudója.
Amion
Amion
Főszerkesztő

Hol? : Bárhol és Mindenhol

: Mítikusok


Vissza az elejére Go down

Tanuljunk együtt Empty Re: Tanuljunk együtt

Témanyitás by Vendég Vas. Nov. 04, 2012 9:52 pm

*Kopogás futott végig a termen, az esőcseppek kopogtak a tetőn s lágy dallamukat egy ismételt kopogás zavarta meg. Halk csengő szólalt meg odabentről, léptek zajai hallatszottak. Egyre közeledett az ajtó felé. Nyikordult egyet az ajtó majd résnyire kinyílott egy kéklő szempár nézett ki rajta s mérte végig a vándort. Az ajtó tovább nyílott majd teljesen kitárult. Az ismeretlen ki bentről kinézett az ajtó mögött állt s várta hogy bejöjjön ki elöbb oly hangosan kiabált odakintről. Halk kis kuncogás az ajtó mögül majd egy szelíd hang csaphatta meg a fülét.
-Fáradj beljebb, fáradt vándor foglalj helyet. *Ahogy az idegen belépett az ajtón az becsukódott mögötte, senki sem állt már ott. S a karosszékben ülőn kívül senkit se lehetett látni őt is csak épphogy ott ahol kilógott a szék takarásából. Megbillentette fejét s hallgatta a lépteket.
-Üdvözöllek vándor mi szél hozott ilyen cudar időben?
*Állt fel a székből majd nyújtóztatta ki megfáradt végtagjait. Majd arcát az idegen felé fordította, egy bohóc nézett rá. Furcsa ciánkék szemekkel. Majd kezét előre nyújtotta s egy székre mutatott.
-Mire vársz hát foglalj helyet.
*A semmiből előtűnve egy pont ugyanolyan bohóc indult meg az üst felé ahol az étel főtt. Ahogy az ismeretlen elfoglalta a helyet Shaco pontosan szembe ült vele. Majd egy pipáért nyúlt amit ismét csak megtömött furcsa kesernyés de mégis édes szag szállt a levegőbe. Mélyet szívott bele majd egy nagy levegőt vett. Hátat fordított az idegennek majd ránézett testvérére.
-Értelem ,hogy áll a műved?
-Nemsoká kész lesz, s ehető állapotba kerül nem tudom milyen íze lesz nem volt túl sok hozzávaló.- majd beleszürcsölt a leves forma anyagba s egy kis fintor ült arcára- Nincs elég fűszer hozzá... Sajnálom enyhe lesz az íze. De szerintem a hús megfelelő már.
-Ugyan hagyd csak. -Legyintett egyet. - Aki éhes meg fogja enni s én már az vagyok.
*Bólintott egyet az üstnél álló, s elindult lassú léptekkel a fal felé majd eltűnt. Shaco fejét visszavezette az előtte ülőre. S kaján vigyor kerekedett rajta.
-Kit tisztelhetek benned? Az én nevem Shaco.
*Majd mélyet szippantva a pipába csöndben üldögélt az idegen előtt s szemeivel méregetve az idegen arcát. S várva a válaszát.
Anonymous
Vendég
Vendég


Vissza az elejére Go down

Tanuljunk együtt Empty Re: Tanuljunk együtt

Témanyitás by Amion Szer. Nov. 07, 2012 2:46 pm

Nem igaz, hogy kiabált volna, csupán túl kellett harsognia az eső dobolását, amitől a saját hangját sem hallotta tisztán. A résen át kevesett látott a kék szempár tulajdonosából, s az sem sokat belőle- leginkább csak nyúlánk, vékony alakját és arcának apró részletét, végül mégis beengedte. A vándor nem adta jelét, hogy meglepődött volna- úgy viselkedett, mintha teljesen természetes lenne, hogy az emberek csak úgy kámforrá válnak, hogy máshol tűnjenek fel. Az üdvözlésre meghajolt, egyszersmind megköszönve, hogy bebocsátották.*
- Mindig esőben vagy éjjel utazom, de nem számítottam rá, hogy az idő ennyire rosszra fordul.-*A kellemes hang egy fiatal férfihez tartozott, aki épp ruhája csatjával vesződött. A szürke köpeny alól előbb egy arc került elő- az ember nehezen tudta volna megmondani, hány éves is lehetett, leginkább az illett rá, hogy időtlen. Bőre sima és fehér, vonásai nemesek és szoborszépségűek, finom ívű, alig látható szemöldök, s fehér pillák árnyékában lilába játszó, rózsaszín szemek. Ahogy a csuklyát hátratolta, az előomló hószín haj csak megerősítette, igen, vendéglátójának egy albínóhoz van szerencséje, azon különös, ritka, rejtőzködő lények egyikéhez, akiket előszeretettel tartanak királyi udvarok díszként. Ez magyarázta furcsa szokását is, hisz' kerülniük kell a sok fényt, melytől nem védi őket szín.*
- Köszönöm. Megtisztelsz, hogy helyet adsz asztalodnál.-*A köpeny lekerül válláról, a hátán lévő lantot és csekély poggyászát téve láthatóvá, amiket a falhoz támasztott. Csak eztán lépett a számára kijelölt székhez, hogy leüljön. Csendesen szemlélte a másik bohóc megjelenését, kezeit ölében nyugtatva, csak bólintással jelezve, hogy egy panasszava sem lehet. Aztán Értelem is köddé vált, s tekintetét emelve egy furcsa mosollyal találta szembe magát.*
- Kyahafel vagyok, zenészként keresem kenyerem. Híreket gyűjtök és viszek városról városra, versbe vagy dallamba szövöm őket, vagy épp régi korok dalait elevenítem fel, hogy ne merüljenek feledésbe.-*A nyugalma szinte tapintható, mint egy őt ölelő, hűvös kelme, de mosolya és szavai nyitottak, őszinték. Különös lélek.
Amion
Amion
Főszerkesztő

Hol? : Bárhol és Mindenhol

: Mítikusok


Vissza az elejére Go down

Tanuljunk együtt Empty Re: Tanuljunk együtt

Témanyitás by Vendég Szer. Nov. 07, 2012 11:57 pm

*Shaco kicsit elmélázott ahogy az idegent fülelte, az esőben utazó. Megvonta vállát majd elpillantott jobbra az étel már rotyogott. S már egyre későbbre járt az idő. Most már tényleg eljött az ideje a vacsorának.
-Ó kérlek enyém a megtiszteltetés, hogy helyet adhatok neked.
*Visszakozott Shaco a köszönettől még sosem látott ilyen lényt azelőtt. Nem is ismerte kilétét vagy hogy milyen faj lehet ő. Emberrel démonnal és sárkányokkal már vetette össze a sors. De ilyen szerzetet mint ezt még sehol se látott. Türelmesen hallgatta végig Kya mondókáját.Majd kezével az egyik csengettyűhöz nyúlt s azt kezdte el babrálni.
-Szóval te amolyan dalnok vagy... Értem.
*Egy bohóc tűnt fel közvetlenül mellette s szó nélkül indult meg az üst felé. Két tányérral kezében. Ahogy odaért még egy bohóc tűnt fel a semmiből s kimert két adagot. Majd ahogy a merőkanál visszakerült a szegre ismét nyoma veszett s csak az maradt ott akinek a kezeiben már két teli tányér volt. Lassú lépteit csengettyűk dallama kísérte s két koppanás ahogy az asztalhoz ért. Enyhén előre dőlt majd nyoma veszett. Shaco keze a kanál felé indult majd megmarkolta azt s belemerítette a levesnél kicsit sűrűbb de még a főzeléket nem érte el állagú katyvaszba.
- Jó étvágyat... -Majd a kanál tartalmát szájába döntötte- Furcsa ez a leves kicsit íztelen de ehető.
*Az étel hamar elfogyott már éhes volt s későre is járt az idő már rég enni kellett volna. A kanalat bennhagyta a tányérban majd megvárta Kya-t hogy végezzen az ételével szemeivel az idegent fürkészte. Furcsa s kecses vonásain végig vezette tekintetét majd a szemén akadt meg pillantása. S ahogy végzett ő is az asztalnál ismét a szavakhoz nyúlt.
- Ha megfelel az a pokróc ott - Mutatott a kandalló melletti kitömött zsákra- akkor azon tudsz aludni. Takaróm nem nagyon van de majd Értelem rakja a tüzet este hogy ne fázzunk. De most már kései az óra s éjjfél kerekedik hamarosan.Jó éjt dalnok.
*Majd Shaco hátra tolta a széket kiszállt belőle s a kandalló elötti fotelba helyezkedett vissza. A széket egy másik bohóc rakta vissza helyére majd szokásukhoz híven a semmibe veszett. Shaco a tüzet nézte gondolatai nem hagyták nyugodni. Sose bízott senkiben bár az idegen nem jelenthet rá veszélyt. Igy győzött a fáradtság Shaco szemei lecsukódtak s elnyomni készülte ez álom. S ismét egy olyan világ határára lépett ahol megint az lehetett aki volt.
Anonymous
Vendég
Vendég


Vissza az elejére Go down

Tanuljunk együtt Empty Re: Tanuljunk együtt

Témanyitás by Shagu Szer. Nov. 13, 2013 10:45 am

//Hát akk tanuljunk együtt; 3 max 5 reagra tervezem és szívesen veszem az építő kritikákat is. ^^ //

Egy forgalmas utca rejtelmei mindig csábítóak, főleg ha egy olyan helyen nőttél fel, ahol ez ritka látványosság volt. Én mégis értetlenül álltam eme jelenség felett. És valóban. Álltam. Felette. Az utca széltében akkora volt mint hosszában, de a benne morajló tömeg nem engedte láttatnom a másik végét. Tudom, hogy elsodort volna ha nem ott állok ahol. Egy emelvényen belül, az egyik fal mentén. Azonban nincsenek rajtam a megszokott rabláncaim és a nyakörv is ~ az utált nyakörv ~ hiányzott. Szabad voltam. Talán nem annyira mint a madár, és talán sehogyan sem, de abban a helyzetben, ott álltamban elfogott egy érzés. Most ezen a helyen szabadnak éreztem magam, és boldogan nézhettem el a nagy embertömeg fölött. Én, a kis bestia félvér.
Egyet nem tudok csak. Azt, hogy hogy kerültem ide.
...
Shagu
Shagu
Állatbestia - Ragadozó

Mottó : "Ha nem tudsz dönteni, ne tedd"

Hol? : Samíri; Alsó város

Ismertető jegy : Piros szem, macskafül-farok, hegyes szemfogak, félszegség, 165 cm., három korbácsütés nyoma a hát jobb felén. Egy-egy vörös folt hátul, jobb deréktájt, és elöl bal oldalt a vesénél. Egy-egy vágás a csuklóján keresztbe
Kaszt : Energia elemtál használó bestia (Villámcsászár); ember félvér

Vissza az elejére Go down

Tanuljunk együtt Empty Re: Tanuljunk együtt

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

Vissza az elejére


 
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.